Júniusban a magyar parlament elfogadott egy ellentmondásos törvényjavaslatot, amely megtiltja a homoszexualitás és a nemi átalakulás ábrázolását a kiskorúaknak szóló tartalmakban. A többi tagállamból érkező visszajelzés azonnali volt, de a törvény továbbra is érvényben marad, és különösen a queer művészeket fogja érinteni az országban. A Béton Bleu Rácz-Stefán Tibor íróval és bloggerrel beszélgetett a törvény következményeiről, és bemutatja több magyar művész alkotását.

Beton Bleu: Ön több regényt is kiadott, és népszerű blogot vezet. Mire koncentrálsz az írásaidban?

Tibor Rácz-Stefán: Olyan regényeket írok, amiket én is szívesen levennék a polcról. Tiniként nagy élmény lett volna, ha elolvashatok egy LMBT+ regényt, sokat segített volna abban, hogy elfogadjam magam melegként, éppen ezért van minden regényemben LMBT+ karakter, és emellett olyan témákat dolgozok fel, amik érdekelnek, például iskolai bántalmazás vagy éppen egy rákos lány életének az utolsó napjai.

Bloggerként fontosnak érzem, hogy felhívjam a figyelmet többek között azokra az LMBT+, diverz vagy éppen feminista regényekre, amik nem csak jók, hanem gondolatébresztőek is.

BB: Az olvasóid többsége magyarországi?

TRS: Még nem jelent meg külföldön egy regényem sem, így „csak” magyar olvasóim vannak.

BB: Munkáidban LMBTQ+ karakterekről és a queer életről írsz. Nehéz volt korábban Magyarországon queer írónak lenni?

TRS: Nem érzem, hogy hátrány, vagy előny lenne az, hogy meleg vagyok. Ezzel együtt szerencsésnek érzem magam, mert a kiadóm és az olvasóim teljes mértékben mellettem állnak, és megkapom a megfelelő támogatást, és mindig is azt írhattam, amit szerettem volna. Amikor megjelent az első regényem 2014-ben, Magyarországon kevés LMBT+ történet volt olvasható, de megkaptam az esélyt a debütálásra, amiért hálás vagyok.

BB: Volt már célpontja korábban is?

TRS: Roma nemzetiségű vagyok és túlsúlyos, a hétköznapjaimban sokkal inkább emiatt érnek támadások, különösen az iskolai éveim alatt volt ez gyakori. Szerencsére a melegségem miatt nem ért inzultus, és sok elfogadást kaptam, egy időben például öt heteró sráccal éltem együtt teljes harmóniában egy albérletben.

BB: Mit gondol, hogyan változtatja meg az új törvény az írói munkáját?

TRS: Úgy gondolom, igen, számítok rá, hogy kevesebb olvasóhoz jutnak majd el a regényeim. Elsősorban Young Adult történeteket írok, amiket pont a célközönség nem olvashat majd el. Nagyon dühít ez a törvény, mert pontosan tudom, hogy egy LMBT+ embernek milyen sokat jelent, ha olyan karakterekkel találkozhat, akikkel igazán tud azonosulni.

BB: Megváltoztatja majd, hogy miről írsz és/vagy hogyan dolgozol? Félsz, hogy ennek következményei lesznek, vagy hogy megnő a rád nehezedő nyomás?

TRS: Nem szeretnék íróként változtatni, továbbiakban is azt a témát akarom megírni, ami érdekel, függetlenül attól, hogy két fiú, két lány, vagy egy fiú és egy lány szeret egymásba a történetben. A szerelem az szerelem, és ezt fontosnak tartom minden körülmények között megtartani. Reményeim szerint nem történik majd változás az írói munkám során, de persze, az ember fél, nem tudom mit hoz a jövő, és ez a bizonytalanság az egyik legrosszabb az egészben. Sokszor az írás is nehezen megy, mert tele van a fejem félelemmel a jövőtől.

BB: Hogyan reagálnak a körülötted lévő művészek és írók erre a törvényre?

TRS: Magyarországon is rengetegen felháborodtak a törvény miatt. Több, mint 200 gyermek- és ifjúsági íróval közösen adtunk ki egy kiáltványt, amiben kiállunk az egyenlőségért. A környezetemben is felháborodtak az író kollégák, sok mindenkivel beszéltem, és a szolidaritásukat fejezték ki. Akárhányszor átpörgetem a TikTok falam, látom, hogy a fiatal alkotók folyamatosan a törvény ellen, és az egyenlőség mellett szólalnak fel. Úgy érzem, ha valami jót kéne keresni ebben a szörnyűségben, az mindenképpen az lenne, hogy az LMBT+ közösség láthatja, nem vagyunk egyedül, és rengeteg magyar támogat és elfogad minket. Ez pedig szerintem csodálatos.

BB: Ön szerint lesznek olyanok, akik úgy döntenek, hogy elhagyják Magyarországot? Mi a helyzet önnel?

TRS: Szerintem sok embernek megfordult a fejében. Az enyémben is. Nem szeretném elhagyni a hazám, itt hagyni az édesanyámat és a barátaimat. Viszont úgy érzem, ha a 2022-ben is a Fidesz nyeri a választást, akkor menni kell, amíg lehet. Amíg le nem zárják a határokat. Amíg nem történik meg az elképzelhetetlen…

BB: Az Európai Unió már bejelentette, hogy vizsgálni fogja a jogszabályt. Bízik abban, hogy ez változtatni fog valamit?

TRS: A Fidesz már évek óta tesz olyat, ami az Európai Unio irányelveibe ütközik, mégsem történtek érdemi lépések. Maximum nem kapunk meg pár támogatást, de a Fidesz ebből is propagandát építene. Nem hiszek abban, hogy az EU megmenthetne minket, magyarokat. Csak mi menthetjük meg saját magunkat azzal, ha 2022 tavaszán nem a Fideszre szavazunk.

BB: Hogyan jellemeznéd a magyarországi queer művészeti közösséget? Sok minden történik a "föld alatt", vagy az LMBTQ+ közösség a politikai nyomás ellenére is nagyon nyitott és hangos?

TRS: Hadd meséljek el egy történetet. Nemrég láttam egy videót az egyik legismertebb ellenzéki hangemet megütő Youtube csatornán, a Partizánon, aminek az alapítója meleg. A Partizán új stúdiót keresett, és kapott olyan visszajelzéseket, hogy azért nem kaphatják bérbe a helyiséget, mert a Fidesznek kényes témában gyártanak tartalmat. Úgy érzem, ez mindent elmond arról, hogy milyen nyomást tud helyezni a magyarországi alkotókra a politika. Mindenesetre én úgy érzem, nyitott közösség vagyunk, és kiállunk egymásért, mert együtt erősebbek vagyunk.

BB: Észrevette a változásokat az elmúlt években?

TRS: Én úgy érzem, hogy a magyarok évről-évre egyre inkább elfogadták az LMBT+ közösséget, különösen a fiatalabb korosztályban, és persze Budapesten. Egyre jobb, és könnyebb életünk volt, én emiatt pozitívan tekintettem a jövőre. Ekkor dobta le a Fidesz azt a bizonyos bombát…

BB: Milyen reményeket fűz írói jövőjéhez?

TRS: Én csak azt szeretném, ha minden úgy működhetne, ahogy eddig. Hogy szabad legyen a szó és a gondolat, és azt írhassak, amit a szívem diktál. A kiadóm és az olvasóim mellettem állnak. Remélem a törvény sem lehetetlenít majd el íróként, emberként és meleg férfiként.

Interjú: Thorsten Schröder

Rácz-Stefán Tiborról:

Rácz-Stefán Tibor 33 éves, Budapesten él. Marketingasszisztensként, íróként és könyves bloggerként dolgozik. További munkáit itt találod.

A művészek:

Barbara Mihályi

Ádám Dallos 

Annamária Kmetyó

Gideon Horvath

(C) 02/07/2021

FIND more curated content on instagram: @bétonbleumagazine